Inárcs
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35. §-az alapján a helyi iparűzési adóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység.
A Htv. valamint Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének a helyi iparűzési adóról szóló 21/2003. (XI.26.) önkormányzati rendelete értelmében az adókötelezettség kiterjed Inárcs Nagyközség illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenységre.
A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.
Adóalanyok köre (Htv. 52.§ 26. pont)
Az iparűzési adó alanya a vállalkozó, azaz a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§ 17. pontja által taxatíve felsorolt egyéni vállalkozó:
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
aa) az ingatlan-bérbeadási,
ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e) az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: személyi jövedelemadóról szóló törvény, vagy SZJA) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.,
- jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
- egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak.
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az adóalanyt azon településeken terheli iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely azonosítása kapcsán a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni.
Az adó alapja általános esetben iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
2000. január 1-jétől az adó évi mértéke a Htv-ben meghatározott adóalap 2%-a.
2023. január 1-jén lépett hatályba az egyszerűsített helyi iparűzési adóalap-megállapítás új rendszere. A Htv. szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó kisvállalkozót tehát a főszabály szerint:
- nem terheli helyi iparűzési adóalap-megállapítási, bevallási kötelezettség;
- az adóalap tételes összegére tekintettel az adóalapot nem kell megosztania a települések között;
- adóelőleget évente csak egyszer, az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell fizetni;
- ha bevétele az adott bevételi sáv felső határát nem haladja meg az adóévben, akkor az adóévre fizetett adóelőleghez képest további adót sem kell fizetnie.
Az új szabályoknak köszönhetően az egyszerűsített (tételes) adóalap-megállapításra minden olyan vállalkozó jogosulttá válik, amelynek az adóévi bevétele éves szinten (12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve) nem haladja meg
- a 25 millió forintot
- a 120 millió forintot [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti átalányadót választó kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetén].
Inárcs Nagyközség területén speciális önkormányzati helyi iparűzési adókedvezményre (Htv. 39/C §) és adócsökkentésre (Htv. 40/A (3) bekezdésére) nincs lehetőség!
Jogszabályi háttér:
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,
Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet, Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Inárcs Nagyközség Önkormányzata Képviselő testületének a helyi iparűzési adóról szóló 21/2003. (XI.26.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról.
Adóbevallást benyújtó személye:
Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője, illetve állandó meghatalmazottja.
Adóbevallás benyújtás formája és módja:
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 23. pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő adózó - ide tartozik az egyéni vállalkozó is - az Eüsztv.-ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az önkormányzati adóhatósággal. Az Eüsztv. 9. § (1) bekezdése alapján a gazdálkodó szervezet elektronikus ügyintézésre kötelezett az elektronikus ügyintézést biztosító szervek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben, így iparűzésiadó ügyben is. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.
2021. január 1-jétől az adóalanyok - főszabály szerint - nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat.
Az adózó az iparűzési tevékenység utáni adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg (jellemzően március 15. illetve szeptember 15.) Az adózó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza (jellemzően május 31-ig).
Az adófizetésére szolgáló számla neve és száma: Inárcs Nagyközség Önkormányzata
Helyi iparűzési adó beszedési számla : 64400099-30106618-71100079
Ha az adózó az adott számlára 2024. évtől külföldről szeretne befizetni helyi adót, akkor az önkormányzat IBAN-számlaszámait, vagyis nemzetközi bankszámlaszámait kell használnia.
Az adózó 2023. január 1. napjától esedékessé váló helyi iparűzési adóelőleg és helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségét a Magyar Államkincstár által a helyi iparűzési adót bevezetett illetékes önkormányzat részére e célból euró vagy amerikai dollár devizanemben történő adófizetésre nyitott számlára történő átutalással is teljesítheti.
Az adóbevallás benyújtás céljára szolgáló űrlap:
Az adózónak az iparűzési tevékenysége után az adóról a helyi iparűzési adóbevallást az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően adóévet követő év május 31-ig) kell benyújtania. Az elektronikusan benyújtható adóbevallás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján található meg és töltető le.
Ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (szintén május 31-ig) köteles majd megfizetni iparűzési adóelőlegét/adóját.
Eljárás díja:
Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az bejelentkezéssel, változás bejelentéssel, adóbevallással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.
Ügyintézési idő:
Az ügyintézési határidő az irat az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő harminc nap.
A bejelentkezéssel, változásbejelentéssel, adóbevallás kapcsolatos döntés kézbesítése:
Az iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, így az iparűzési adó kapcsán – általában - döntés, határozat nem készül.
Az adózó az Elektronikus Önkormányzati Portálon tekintheti meg adóbevallásait, aktuális adószámla egyenlegét.
Néhány fontosabb változás, ami 2024. évtől életbe lép a helyi adókról szóló törvény módosítása miatt
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 35. §-az értelmében adóköteles Inárcs Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
1.) 2024. évtől az egyéni vállalkozók adó-adminisztrációja csökken, ha a szünetelés időszaka nem éri el egybefüggően a 181 napot.
2024. évtől az iparűzési adót érintően az adó alanya a vállalkozó, azzal, hogy az egyéni vállalkozót az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése időszakában is vállalkozónak kell tekinteni, feltéve, ha a szünetelés időszaka az adóéven belül egybefüggően nem éri el a 181 napot. (2023. évi LIX. törvény a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról (102.§))
A hatályos 2023. évben még életbe lévő szabályok szerint az egyéni vállalkozónak a tevékenysége szünetelése esetén megszűnik iparűzési adóalanyisága, tekintve hogy annak feltétele a vállalkozási tevékenység tényleges végzése, márpedig az egyéni vállalkozás szünetelése alatt a vállalkozási tevékenység nem folytatható.
Ezért - a hatályos 2023. évi szabályok alapján - az iparűzési adóban az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését úgy kell tekinteni, mintha az egyéni vállalkozó helyi iparűzési adóalanyisága (a norma személyi hatálya) megszűnt volna. Ennek következményeképp az egyéni vállalkozás szüneteltetését követő 30 napon belül záró bevallást kell benyújtani. (Art. 52.§-23HIPAK bevallás)
Mindezen adóadminisztráció ugyanakkor nem áll arányban az adóösszeggel, különösen, ha az adóéven belüli szünetelés viszonylag rövid idejű, vagy adóéven belül az (szezonális tevékenység-végzés esetén) több ízben is megtörténik.
Ezért a Htv. 2024. január 1-től azt fogalmazza meg, hogy ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül, egybefüggően 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor az ne eredményezze az adóalanyiság, és ennélfogva az adókötelezettség megszűntét, ne kelljen adott esetben éven belül többször bevallást benyújtani. Ez azt jelenti, hogy a szünetelés miatt ebben az esetben nem szükséges bevallást beadni.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet többször is lehet szüneteltetni egy adóévben, de a fenti szabály értelmében 2024. évtől az adóévben egybeszámítva például az 1-5 hónapig (legfeljebb addig, míg ez nem éri el a 181 napot) szünetelők is az egész adóévre szóló bevallást nyújtanak be 2024. január 1-jétől.
2.) A törvény az 2023-ban újonnan bevezetett sávos-tételes adóalap megállapítás terén egy speciális esettel foglalkozik, így ennek szabályai is finomhangolásra kerülnek 2024. évtől. (2023. évi LIX. törvény a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról (103.§))
2023. január 1-jétől a helyi iparűzési adóban egy új, egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer lépett hatályba. Az egyszerűsített adóalap-megállapításra valamennyi olyan vállalkozó jogosulttá vált, amelynek az adóévi bevétele - éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve - a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg. Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lehet.
Az új modellben 2023. évtől a kisvállalkozónak adóelőleget évente csak egyszer kell fizetnie, amelynek összege - főszabály szerint - azonos az előző adóév adójának összegével.
Ehhez képest speciális szabály vonatkozik arra az adózói körre, amely az adóévben tér át az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszerre, feltéve, hogy az adózó előző adóévi bevétele a 25 (120) millió forintot nem haladja meg, mert esetükben az előleg összege nem más, mint az előző adóévi bevételre vetített - a 2023-tól hatályos szabály szerint differenciált sávos - adóalap és az önkormányzati adómérték szorzata.
Ugyanakkor a versenyegyenlőség és a méltányos teherviselés érdekében indokolt adóelőleg-szabályt alkotni arra a sajátos esetre is, ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele 25 M Ft (120 M Ft) feletti és az adóévben nyit telephelyet az önkormányzat illetékességi területén, mert ennek az adózói körnek a hatályos szabályok szerint nincs adóelőleg-fizetési kötelezettsége az új telephely fekvése szerinti önkormányzat felé. Ezt a kodifikációs hiányt pótolta 2024. évtől a Htv. módosítása.
E szerint a telephelyet nyitó, székhelyét áthelyező (az előző adóévben 25 M Ft, illetve 120 M Ft feletti bevételt elérő) kisvállalkozó esetén a települési adóelőleg összegét a következőképp kell megállapítani.
Az adóelőleg vetítési alapjának számítása során az egyszerűsített adóalap-megállapítás során alkalmazható legmagasabb adóalap (azaz 8,5 millió forint) összegéből kell kiindulni és azt korrigálni kell az adókötelezettség keletkezésétől számítva az adóévből még hátralévő napok és az adóévi napok számával (például, ha az adókötelezettség november 1-jén keletkezett, akkor 61nap/365 nappal hányadossal szorozni).
Ezt a vetítési alapot kell az önkormányzat rendelete szerinti adómértékkel (2%) szorozni annak érdekében, hogy az adóelőleg előálljon.
103. § A Htv. 39/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó a (2) bekezdés szerinti adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér,
a) az adóév harmadik hónapjának 15. napján esedékes, az adóévre korábban bevallott adóelőleget annak eredeti esedékességekor köteles megfizetni.
Az így megfizetett adóelőleg összege a (9) bekezdés, a b) pont vagy a c) pont szerint – az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig – fizetendő adóelőleg összegébe beszámít,
b) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele nem több, mint az (1) bekezdés szerinti bevétel, a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege az előző adóév bevétele alapján a (2) bekezdés szerint megállapított adóalap és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata,
c) ha a kisvállalkozó előző adóévi bevétele az (1) bekezdés szerinti bevételt meghaladja és az önkormányzat illetékességi területén az adóévben kezdi meg adóköteles tevékenységét, akkor a (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adóelőleg összege a (2) bekezdés c) pontja szerinti adóalapnak az adóéven belüli adóköteles időszakra időarányosan számított része és az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata."