Inárcs
A címet elsőnek posztumusz Tolnay Lajosnak ítélte oda a testület, akit a közlekedéstörténet a MÁV első, 13 évig működő elnök-igazgatójaként, Inárcs község pedig – ahol szintén 13 évet töltött el és alkotott nagyot – községszervezőként és iskolaalapítóként tart számon. A MÁV elnök-igazgatójaként mintegy 1.700 km vasútvonalat, hidakat, pályaudvarokat, járműjavítókat épített, és európai léptékkel mérve is példás közlekedési rendszert alkotott. Később Budapest VIII. kerületében országgyűlési képviselővé választották, mandátumának lejárta után pedig Inárcson vett birtokot. A századokon át legelőnek használt pusztán 2.500 holdas modern gazdaságot szervezett, szőlő-, gyümölcs-, dohányültetvényeket létesített. Birtokának központjába korszerű gépekkel felszerelt majort és intézőlakot, körötte cselédházakat, továbbá két jeles építész (a Zeneakadémia és a Klotild-palota építőjeként ismert) Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1896-1898 között pompás eklektikus kúriát épített; az idénymunkások és állandó alkalmazottak gyermekeinek pedig 1897-ben iskolát alapított. Jóllehet 1906-ban kiparcellázta birtokát és Kölcsey utcai lakhelyére vonult vissza Budapestre (ahol a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa élén a főváros fejlesztésében is kivette részét), Tolnay Lajos azzal szerzett számunkra elévülhetetlen érdemeket, hogy megtette az első lépést lnárcs községgé szerveződése felé; és lerakta az újkori Inárcs alapjait. Ennek elismerése érdekében döntött a képviselő-testület 1997-ben úgy, hogy a díszpolgári címet első alkalommal posztumusz neki adományozza.