Inárcs
ELŐZMÉNYEK
2012-ben a Magyar Kormány rendeletet alkotott a településfejlesztési koncepcióról, az integrált
településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési
sajátos jogintézményekről (314/2012.(XI.8) Korm. rendelet). Ebben a rendeletben a tartalmi követelmények
mellett, rögzítésre került az ITS egyeztetésének és az elfogadásának rendje, melynek figyelembevételével
készült el a jelenlegi stratégia.
Inárcs számára nem kötelező ITS készítése, de a településvezetés felismerte a fontosságát annak, hogy egy
komplex, területi alapú stratégiai szemléletű dokumentum segítségével rendszerbe foglalja fejlesztési
elképzeléseit.
A településen a településfejlesztési és rendezési eszközök egymásra épülve, a stratégia a koncepcióval
összhangban, a településszerkezeti terv figyelembevételével került kidolgozásra.
A Korm. rendeletnek megfelelően a koncepció és a stratégia kidolgozását megalapozó vizsgálatok készítése
előzte meg, melyet Inárcs község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 65/2017. (IV.26.) Kt.
határozatával a továbbtervezés alapjául elfogadott. A megalapozó vizsgálat tartalmazza a község
adottságainak részletes összefoglalását, a korábbi tervek és a statisztikai adatok, valamint helyszíni
vizsgálatok elemzését. (Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés és -értékelés).
Az önkormányzat a tervezési munka első szakaszában a 2017. (.) ÖKT számú rendeletével elfogadta a
partnerségi egyeztetési szabályait. A Partnerségi Tervben meghatározottaknak megfelelően történt a
fejlesztésében érdekelt szereplők tervezési folyamatba történő bevonása, tájékoztatása, illetve a szakmai
munka és döntés-előkészítés hivatalon belüli koordinációja. A koncepció és a stratégia partnerségi
kommunikációja közösen zajlott Az elkészített koncepció reális célokat fogalmazott meg, a stratégia kiinduló
alapanyagaként került felhasználásra.
Az ITS-ben kidolgozásra kerültek a 7-8 éves településfejlesztési irányok, fő célok, akcióterületek, az alábbi
tényezők figyelembevételével:
Külső tényezők:
· előtérbe kerültek korábban kisebb jelentőségű szempontok, mint pl. az energiahatékonyság, a
környezetvédelem, a klímaváltozás, az innováció kérdése;
· megújult az EU kohéziós politikája, ezzel (részben) összefüggésben megújult a nemzeti szintű
területfejlesztési koncepció, területi (megyei) és ágazati tervezési munkák készültek el.
Belső tényezők:
· módosultak a település társadalmi folyamatai (a szociális gondoskodás alapvető átalakuláson ment
át, a hangsúly a krízishelyzetek megelőzésén, a családok esetében a fenntarthatóság megteremtésén
van);
· a település lakónépesség-növekményét egyre inkább a beköltözések határozzák meg
· módosultak a település gazdasági folyamatai;
· jelentős változáson ment át az önkormányzat feladatköre:
o a köznevelési intézmények közül az általános iskola fenntartása és működtetése állami
feladat lett,
o a Polgármesteri Hivatal a változó társadalmi-gazdasági igényekre hatékonyabb,
naprakészebb válaszokat kell, hogy adjon a hivatali feladatok magas szintű ellátása mellett
· az Önkormányzatnak a jövőben lehetősége nyílik, arra hogy intézményfenntartó/fejlesztő szerepe
mellett gazdaságfejlesztőként lépjen fel a település életében.