Kerékpáros közlekedéssel kapcsolatos információ

Kovács Géza r. főrm.

Dabas Rendőrkapitányság

Körzeti megbízotti Alosztály

Email: kollaran@pest.police.hu

Tel.: +36-29-560-356

Elektromos kerékpárral kapcsolatos kérdésére az alábbiakról tudom tájékoztatni:

A KRESZ 1. függelék r/1) pontja alapján:

Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.

A 300 W maximális teljesítmény teljesen egyértelmű, ha ennél erősebb a villanymotor (a jármű kezelési/használati útmutatójában szerepelnie kell), akkor már nem beszélhetünk kerékpárról!

Vannak olyan kétkerekűek, amelyek felszereltsége már a segédmotor-kerékpárok szintjére emeli az egy nyomtávon haladó járműveket, így a vonatkozó jogszabályok is különbözőek. A rendőri tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek sokszor nem is tudják, hogy a kerékpárnak árult jármű, már segédmotor-kerékpárnak minősül.

Az elektromos meghajtással rendelkező kerékpárnak a következő feltételeknek kell egyidejűleg(!) megfelelni:

Pedálos rásegítéssel rendelkezik, mindemellett külső, folyamatos max. 300 Watt névleges teljesítményű elektromos motorral rendelkezik, amelynek teljesítményleadása fokozatosan csökken és megszűnik, amint a jármű eléri a 25 km/h sebességet, vagy előbb, ha a kerékpáros abbahagyja a pedál hajtását. Amennyiben valamely feltétel nem teljesül, a jármű nem sorolható a kerékpár járműkategóriájába. Az az elektromos motorral szerelt jármű, amely pedálos rásegítés nélkül is képes haladni nem lehet kerékpár.

Összegzésül:

Kerékpárként (elektromos kerékpárként) csak olyan kétkerekű jármű használható, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 Watt teljesítményű motor segíti.

Amennyiben a motor önállóan képes hajtást biztosítani, nem pedig csak segítő funkciót lát el, illetőleg a közlekedési eszközön nincs is pedál, úgy már a KRESZ-nek nem a kerékpárra, hanem a segédmotoros kerékpárra vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni a közúti ellenőrzések során.

A segédmotor kerékpár használatához szükséges az érvényes vezetői engedély, motoros bukósisak, illetve figyelembe kell venni az utasszállítási tilalmat is.

A közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet (KRESZ) a kerékpár fogalmát a következőképpen határozza meg 2010 óta: „olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.” Ebből a megfogalmazásból megállapítható, hogy a motorral felszerelt jármű nem lehet alkalmas a beépített motorral való önálló közlekedésre, a közlekedésben meg kell valósulnia az emberi erővel való hajtásnak.
Az elektromos kerékpár esetében már látszólag nem ilyen egyszerű a helyzet.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló KöHÉM rendeletben olvasható, hogy a nemzeti jogszabályba beépítették az „A rendelet a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, 2013. január 15-i 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet” rendelkezéseit, amely nem tartalmaz egyedi előírásokat, azt a nemzeti jogalkotóra bízta.

A KöHÉM rendelet megfogalmazza azokat a kivételeket, amelyekre nem kell alkalmazni az előírásait. Ez a függelék az összes két- vagy háromkerekű, iker- vagy bármilyen más kerékelrendezésű gépjármű típusjóváhagyására vonatkozik, amely közúti közlekedésre készült, valamint az ilyen járművek alkatrészeire és önálló műszaki egységeire. A KöHÉM rendelet fogalmazza meg az elektromos kerékpár fogalmát, annyi eltéréssel a KRESZ-hez képest, hogy nem 300 W, hanem 250 W teljesítményt határoz meg.

E szerint tehát az elektromos meghajtással rendelkező kerékpárnak a következő feltételeknek kell egyidejűleg(!) megfelelni: pedálos rásegítéssel rendelkezik, mindemellett külső, folyamatos 0,25 kW névleges teljesítményű elektromos motorral rendelkezik, amelynek teljesítményleadása fokozatosan csökken és megszűnik, amint a jármű eléri a 25 km/h sebességet, vagy előbb, ha a kerékpáros abbahagyja a pedál hajtását. Amennyiben valamely feltétel nem teljesül, a jármű nem sorolható a kerékpár járműkategóriájába, így az elektromos motorral szerelt jármű, amely pedálos rásegítés nélkül is képes haladni nem lehet kerékpár.

A KöHÉM rendelet értelmében megállapítható, hogy az a jármű felel meg a kétkerekű segédmotoros kerékpár (L1e kategória) feltételeinek, amelynek a tervezett sebessége nem nagyobb, mint 45 km/h és a motor teljesítménye nem nagyobb 4 kW-nál. Ezeket a járműveket a további alcsoportokra kell osztani: segédmotoros kerékpárokra, azaz kétkerekű járművekre vagy háromkerekű járművekre (L2e kategória), legfeljebb 45 km/h tervezési sebességgel és a következő jellemzőkkel: „kétkerekű típus esetében, amelynél a motor: hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm3 belsőégésű motor esetében, vagy legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW elektromos motor esetében.”

A KRESZ is nevesíti a segédmotor-kerékpárok fogalmát, amely a következő: „Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó.” Tekintettel arra, hogy az elektromos robogók típusjóváhagyását a gyártónak kell kezdeményezni, így ennek elmulasztása esetén sem a forgalmazót, sem a jóhiszemű vásárlót nem terheli felelősség. Ez a megállapítás kizárólag a típusjóváhagyásra vonatkozik, és nem a járművel való közúti közlekedésre!

A KRESZ így rendelkezik: „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani.”

Ennek értelmében a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő járművel a közúti forgalomban való részvétel a járművezető felelőssége!

Az elektromos kerékpárt, (ami kerékpárnak minősül) ugyanúgy el kell látni mindazzal a kötelező felszereléssel, amit a jogszabály előír a kerékpárok esetében. A kerékpárok kötelező felszereléseit ugyancsak KöHÉM rendelet szabályozza. Az egyik személyi feltétele pedig az, hogy a kerékpáros a biztonságos vezetésre/közlekedésre képes állapotban legyen.
„A közúti ellenőrzések során a járőröknél fontos a kellő és folyamatos tájékozottság, hogy milyen típusú járművek kerülnek forgalomba és azok milyen műszaki paraméterekkel rendelkeznek, ezáltal milyen jogszabályi követelmények vonatkoznak azokra. Célszerű azonban magunknál tartani azt a műszaki adatokat tartalmazó iratot, amit a gyártó állít ki.

A leggyakoribb probléma, vagy félreértés ezen a területen a jogszabály kellő ismeretének hiánya. Jó páran úgy közlekednek, hogy nincsenek tisztában azzal, mi lenne valójában szükséges az általuk használt jármű közúti közlekedésben történő részvételéhez.
Az alkalmazandó szankció minden esetben más és más, ez mindig attól függ, hogy az illető cselekedete milyen jogszabályba ütköző tényállást merít ki.

Ha a kereskedő cselekedete jogszabályba ütköző, akkor a hatóság fel tud lépni vele szemben. Azonban fel szeretnénk hívni arra a figyelmet, hogy a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól, tehát mindenféleképpen érdemes tájékozódni, mielőtt a kiszemelt közlekedési eszközünket megvásároljuk.”

A közúti közlekedésben részt vevő kerékpárra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek ^* 

116. § ^*  (1) A kerékpárt fel kell szerelni

a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,

b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,

c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,

d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,

e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,

f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és

g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ-EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.

(3) A kerékpárt fel szabad szerelni

a) oldalán borostyánsárga,

b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga

fényvisszaverővel, továbbá

c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.

(4) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben - olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja - 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.

(5) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)-f) pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.

(6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva.

Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.

(7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).

(8) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni

a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú - a pótkocsira előírt - fényvisszaverővel,

b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.

(9) Az önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.

(10) A kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.

(11) Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.

(12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.

(13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy

a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,

b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,

c) az (1) bekezdés f) pontjában említett fényvisszaverők az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 0,90 méternél távolabb ne legyenek,

d) az (1) bekezdés g) pontjában említett keréken az oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0,10-0,15 méter legyen,

e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30-0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35-0,90 méterre legyen.

Az elektromos meghajtással rendelkező kerékpárok egyre nagyobb számban jelennek meg a közlekedésben. Ez a fajta közlekedési mód jellemzően az idősebb korosztály körében népszerű. Néhány szabályt azonban nem árt tisztázni a járművekkel kapcsolatban.

A hagyományos kerékpárok mellett az előírásoknak jelenleg az olyan elektromos kerékpárfajta felel meg, melynél csak akkor működik az elektromos rásegítés, amikor pedálozik a vezető. A kerékpár nem rendelkezhet gázkarral, mint a motor, hanem egy szenzor „figyeli” a fordulatot vagy a nyomatékot, és ennek megfelelően segíti a haladást. A rásegítés max. 25 km/h sebességgel működhet, és pedálozás befejezése után azonnal meg kell szűnnie.

Fontos tudni, hogy kerékpárként olyan, legalább kétkerekű jármű használható, amelyet emberi erővel hajtanak, és ezt legfeljebb 300W teljesítményű motor segíti. Ennek megfelelően azon elektromos vagy robbanómotoros kerékpár, amely motorjának a teljesítménye nagyobb, mint 300W, illetőleg amely eszközt emberi erővel történő hajtás nélkül, kizárólag csak motor hajtja, az a jármű már segédmotoros kerékpárnak minősül. Annak vezetéséhez már vezetői engedély, bukósisak és felelősségbiztosítás szükséges, illetve a vezető utast sem szállíthat!

Kérjük az időseket, illetve a családtagokat, hogy vásárlás előtt komolyan mérlegeljenek, és kérjék ki az eladó segítségét, milyen kerékpárral szabályos a közúton közlekedni annak a személynek, aki azzal biztonságosan szeretne biciklizni. 

A KRESZ szabályai szerint a járművezető felelőssége, ha nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő járművel vesz részt a közúti forgalomban!

…hogy mindenki hazaérjen!

Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.

A 300 W maximális teljesítmény teljesen egyértelmű, ha ennél erősebb a villanymotor, akkor már nem beszélhetünk kerékpárról. A pedál- vagy nyomatékszenzoros működtetés szükségességét sok hozzászóló vitatta a hivatkozott Facebook megosztásban, pedig egyértelmű,  hogy az olyan járművek esetében, amelyeken nem található pedál vagy az elektromos rásegítés a pedáltól független kapcsolóval (pl. gázkar) is működtethető, nem valósul meg az a feltétel, hogy a motor segítse a jármű hajtását, hiszen a motor az emberi erő nélkül is használható hajtásra.

A gyakorlatban a pedál- vagy nyomatékszenzorral ellátott elektromos rásegítés kerékpárok jellemzően úgy vannak kialakítva, hogy 25 km/h sebességnél megszűnik a rásegítés és ez a feltétel szerepel a fenti állásfoglalásban is. A KRESZ-ben a kerékpár megengedett maximális sebességére azonban többféle érték is szerepel, melyek érvényessége attól függ, hogy éppen hol közlekedik, illetve visel-e bukósisakot a kerékpáros.

A 25 km/h megengedett sebesség a KRESZ szerint csak a lassú járművekre és mezőgazdasági vontatókra van érvényben, de tulajdonképpen a fenti állásfoglalás nem is állítja azt, hogy ne mehetne 25-nél gyorsabban egy elektromos kerékpár, csupán azt, hogy ha ennél gyorsabban halad, akkor a villanymotor már nem segíthet be a hajtásba.

Ennek magyarázatát máshol, a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletében találhatjuk meg, amely nem a kerékpárokra vonatkozik, hanem azt határozza meg, hogy mely járművek vezetéséhez milyen típusú vezető engedély szükséges.

“AM” kategória (korhatár 14. életév):

Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok (L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória), amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik)

Azaz, ha egy jármű rendelkezik motoros meghajtással, és tervezési végsebessége 25 km/h-nál nagyobb, de 45 km/h-nál kisebb, akkor legalább AM kategóriás vezetői engedély szükséges a jármű vezetéséhez.

Nem a jogosítvány megléte az egyetlen extra követelmény, ha az elektromos rásegítéses járművünket segédmotoros kerékpárnak minősítik, ugyanis ez esetben a teljesítménytől függetlenül csak megfelelő minősítéssel ellátott sisakban (kerékpáros fejvédő nem megfelelő), kötelező biztosítással és vezetői engedéllyel használható. Ezen kívül a segédmotoros kerékpárral tilos járdán vagy kerékpárúton közlekedni.

Remélhetőleg hamarosan az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő elektromos rollerek jogállását is egyértelművé teszik majd, ugyanis jelenleg ilyen járműkategóriát egyáltalán nem ismer a KRESZ.

Sok esetben az érintett nem is tudta, hogy pontosan mivel közlekedik…

Vannak olyan kétkerekűek, amelyek felszereltsége már a segédmotor-kerékpárok szintjére emeli az egy nyomtávon haladó járműveket, így a vonatkozó jogszabályok is különbözőek. A rendőri tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek sokszor nem is tudják, hogy a kerékpárnak árult jármű, már segédmotor-kerékpárnak minősül.

A baleset-megelőzés és a biztonságos közlekedés érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály felhívja a figyelmet, hogy kerékpárként csak olyan kétkerekű jármű használható, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 Watt teljesítményű motor segíti. Amennyiben a motor önállóan képes hajtást biztosítani, nem pedig csak segítő funkciót lát el, illetőleg a közlekedési eszközön nincs is pedál, úgy már a KRESZ-nek nem a kerékpárra, hanem a segédmotoros kerékpárra vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni a közúti ellenőrzések során.

A segédmotor kerékpár használatához szükséges az érvényes vezetői engedély, motoros bukósisak, illetve figyelembe kell venni az utasszállítási tilalmat is.